Az idén februárban Ukrajna ellen megindult orosz katonai támadás komoly változást hozott a Putyin képviselte agressziótól régóta tartó Észak-európai országokban. A balti államok még erősebb NATO támogatást kértek, miközben végleg leváltak az orosz energia-ellátásról, a finnek és svédek pedig elhatározták, hogy felvételüket kérik az amerikai védelmet jelentő észak-atlanti katonai szervezetbe. Ezzel Putyin hatalmas öngólt lőtt magának, hiszen megindított egy háborút egyik déli szomszédjának NATO tagságát megakadályozandó mire két másik, északi szomszédja meg éppen belép ugyanebbe a rivális katonai szervezetbe. A svéd és finn csatlakozással ráadásul közel 800 ezer négyzetkilométeres, hatalmas terület lesz NATO-ellenőrzés alatt, míg Ukrajna csak 603 ezer km2, így sokkal többet veszít biztonságpolitikai szempontból most Oroszország, mint amit azzal nyer, ha meggátolja Ukrajna NATO felvételét (ha egyáltalán ez tartósan sikerül neki).
A térkép forrása: othjournal.com
A fenti térképen jól látszódik, hogy a két északi ország (rózsaszínnel jelölt Svédország és Finnország) hatalmas területe mekkora erő-eltolódást és stratégiai előnyt hozhat a NATO számára. Egy új, 1300 km hosszú NATO-Oroszország határ jön létre, mely az oroszok számára nem túl jó emlékeket idéz, hiszen a közel 4 hónapos téli háborúban, 1939 november 3 és 1940 március 12 között csak óriási veszteségek árán tudták ezt a határt módosítani és legyőzni Finnországot, melyet ráadásul akkoriban nem is támogattak még a nyugati hatalmak.
A térkép forrása: finnugor.elte.hu, toriklub.blog.hu
Ami a svéd és finn NATO-csatlakozás következményeit illeti: Putyin úgy gondolja, hogy csakis ő döntheti el, hogy melyik európai ország hová csatlakozhat, így a Kreml már most fenyegetőzik, pedig az eljárás akár egy teljes évet is igénybe vehet, de a fél éves átfutás szinte borítékolható. Ha a tagfelvétel mondjuk májusban elindul és a tagországok irányító szervei illetve az érintett országok lakosságai, illetve parlamentjei is támogatják (jóváhagyják) legkorábban őszre (mondjuk októberre) zárulhat le a folyamat. Akadályok esetén kitolódhat közel 1 évre is az egész. Ugyanakkor egy 2-3 hónapos gyorsított felvétel sem kizárt, tekintve a feszült nemzetközi helyzetet.
Putyin a felvételi eljárás alatt egyre komolyabb fenyegetéseket fog bevetni, de kérdéses ezek komolyan vehetősége, hiszen ha Ukrajnával is ilyen nehezen bír, akkor nem reális, hogy jelenlegi háborújával párhuzamosan egy újat tudjon elindítani a finnek és svédek ellen. Maximum az lehetséges, hogy lezárja az ukrán háborút - a Donbass elfoglalásával (mondjuk fél éven belül) - és csak EZT KÖVETŐEN indul meg haderejével Finnország és Svédország ellen. Ám valószínűbb, hogy marad a fenyegetőzéseknél, melyek között a legsúlyosabb az atomfegyverek bevetése lehet.
Vlagyimir Putyin már többször ijesztgetett atomháborúval és félő, hogy ha idővel szembekerül a szankciók okozta gazdasági problémákkal, illetve drasztikusan csökken gáz - kőolaj eladása, amihez egy csekély eredményeket felmutatni tudó értelmetlen háború kudarca is társul (Ukrajnában) vagyis sarokba szorul, bármire képes lesz.
