A Mandiner felületén Veczán Zoltán és Nagy Gábor egy 2025 március 1-én megjelent érdekes posztban taglalta egy össz-európai békefentartó haderő felállításának esélyeit Ukrajnában, mely kérdéssel kapcsolatban felmerült az is hogy Európának katonai értelemben szinte semmi esélye nincs Oroszországgal szemben. A jól összeállított írásban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő kulcsmondataiból szemezgettünk. Ezek a következők:
„Európában másról sem szólt az elmúlt 35 év, mint a haderő létszámban meg eszközben való leépítéséről. És ez igaz a nyugat-európai országokra is, és sokkolóan igaz Németországra”.
"Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint Oroszország hadiipari termelése a négyszerese az Európai Unióénak. ... Moszkva 2022 óta képes volt minden fontos területen számottevően növelni hadiipari termelését. Növekedni fog az új gyártósorok miatt a modern tankok gyártása, 2026-tól évi 350 darabra. Ennek az EU és az USA együttvéve sincs a közelében sem. Ugyanez igaz gyakorlatilag minden eszközkategóriára.” /Mandiner - 2025 március 1./
A Bundeswehr Leopard harckocsijai Augustdorfban, 2023-ban. Forrás: apnews.com
Bár az elemzés és a három erősnek tűnő kijelentés konkrét adatokkal nincs alátámasztva (és például az évi 350 orosz harckocsi legyártása túlzásnak tűnik), valószínűleg igaz lehet a jelentős orosz fölény. Az 1,5 milliós orosz hadsereg és a több mint 200 fegyverben tartott orosz dandár jelenleg legalább 2,5 szerese a legerősebb európai hadseregek együttes létszámának is (most nem ide számítva a különutas törököket). Alig 85 európai dandár lenne most bevethető, ha mondjuk holnap kellene valamilyen össz-európai erőt bevetni egy keletről érkező támadással szemben. Alig 85 európai dandár a 210 vagy 220 orosz dandárral szemben nem mondható megnyugtató helyzetnek, nem beszélve a töredéknyi harckocsinak, tüzérségnek, harci drónnak és rakétarendszernek.
De ki kell emelni, hogy Európa vezető ipari országai (Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország) csak a JELENLEGI helyzet szerint rendelkeznek csekély katonai erővel. Azt, hogy mire képes a német, brit és francia ipar ha rákapcsol a haditermelésre senki nem tudhatja most. Amellet csak a 4 itt felsorolt gazdasági nagyhatalom kétszer akkora lakosságszámmal rendelkezik mint Oroszország és akkor nem számítottuk ide azt a további 8-10 egyéb európai államot, akik szintén támogatják az Oroszország elleni fellépést (és védekezést). Ha velük is kalkulálunk, akkor három vagy négyszeres Európa lakosságszáma.
Nem tudhatjuk mit hoz a jövő: Putyin ha legyőzi Ukrajnát (talán már idén), elképzelhető hogy az elkövetkező 3-4 évben (amíg Trump az amerikai elnök) újabb célpontokat keres és katonai fölényét kihasználva valóban Európa országaira tör annak biztos tudatában, hogy amíg Trump ül a Fehér Házban addig az USA nem fog beavatkozni terjeszkedő háborúiba. Még akkor sem, ha a NATO országokra támad. Alighanem EZÉRT veszélyes most a világpolitikai helyzet és emiatt kell Európa legerősebb államainak összefogniuk gazdasági és katonai értelemben is.
Ebbe az irányba mutat, hogy a március 2-i londoni megbeszélés során az európai vezetők közös védelmi és biztonsági terveket vitatnak meg a brit kormánnyal, melynek végeredményét várhatóan a március 6-ra tervezett EU csúcstalálkozón hozzák nyilvánosságra. Az EU csúcs fő célja az ukrán háború kapcsán történő egységes fellépés lesz és Kijev támogatása. Arra a kérdésre, hogy a Putyinnak dolgozó kis államokkal (Szlovákia, Magyarország) mi lesz és várható vétójukkal (melyre vélhetően Moszkva biztosan utasítja majd őket) mit kezdenek, nem tudni a választ. 
